A Magyar népmesék rajzfilmsorozatot a Hungarikummá nyilvánította a Hungarikum Bizottság. Jelenleg 76 érték tartozik a Hungarikumok Gyűjteményébe. „A rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben hazánk hagyományait. A magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik.” – írják.
A legnépszerűbb hazai animáció
A magyar népmesekincset és a népművészet formavilágát rajzfilmre adaptáló 100 részes televíziós rajzfilmsorozat 1980-tól 2012-ig futott, a legemblematikusabb és legnépszerűbb hazai animációs széria. Az önálló mesékből álló sorozat a gazdag magyar népmesekincsből válogat.
Műfajukat tekintve vannak köztük állatmesék, varázs-, táltos- és tündérmesék, legendák, bolondos és csalimesék, Mátyás király mesék.
A szimbolikus fogalmazásmódon keresztül a népmesék az egyetemes világ rendjét, mitikus szerkezetét képezik le, e sorozat a meséknek ezt a jelentésgazdagságát az animáció stilizáló eszközeivel adja vissza úgy, hogy közben nem vész ki belőlük a mesék ízessége, pajzán humora.
A Magyar népmesék visszatérő alakjai az éteri szépségű lány, a napkorong hajáról felismerhető talpraesett legkisebb fiú és a kerekded formájú öreg királyok.
Ettől különleges
A mesék grafikai megvalósításában központi szerepet kap annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik. A kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, szűrökről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg.
Az adott tájegység sajátos népi viselete a figurák öltözékében is visszaköszön.
Ezek a mesék sem kizárólag a legkisebb korosztálynak szólnak, a felnőttek is kedvelik. Több mese (A bíró okos lánya, A királykisasszony jegyei, A székely asszony és az ördög) áttételesen láttatott szexuális tartalma, pajzánsága miatt vált népszerűvé a felnőttek körében is.
A sorozat első rendezője, forgatókönyvírója és tervezője Jankovics Marcell volt. A Magyar népmesék a Pannónia Stúdió kecskeméti műtermének legfontosabb produkciója, a nyolc évad 1977 és 2011 között készült.
A Magyar népmesék sorozat nemzetközileg is fontos karriert futott be. Azon túl, hogy eddig közel 40 országban sugározták, az online videómegosztóra feltöltött epizódok legtöbb külföldi megtekintője távol-keleti. A közönségsikeren túl a Magyar népmesék kreatív ösztönzést jelent a kortárs animációsok számára is.
A sorozat furulyaszóval madáréneket imitáló emlékezetes főcímének látványában a virág- és levélmintás, népi díszítő hímzések köszönnek vissza.
Az ágról ágra szálló énekesmadarat, akinek a csőréből előkacskaringóznak az indák, Arany János Rege a csodaszarvasról című szép költeményének kezdősora ihlette: „Száll a madár ágrul ágra, száll az ének szájrul szájra.”
A teljes sorozatot ITT találod.
Forrás: MTI, filmarchiv.hu
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
