Ennek jártunk utána.
A jogszabály szövege így szól:
"A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át."
Szükséges-e igazolásokat benyújtani a család jövedelméről?
Nem szükséges, az intézmény nem kérheti be a szülők jövedelmének igazolását. A jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, a szülőknek írásbeli nyilatkozatot kell tenni.
Hova, hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot?
A gyermek óvodája, bölcsődéje biztosítja a szükséges nyilatkozat mintát és oda is kell leadni a nyilatkozatot.
Kinek a jövedelmét kell figyelembe venni? Ki minősül családtagnak?
Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:
- szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
- a 18 éven aluli gyermeket,
- a 25 évesnél fiatalabb, nappalin tanuló gyermeket (akár középfokú, akár felsőoktatási intézményben tanul),
- életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
- a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
Mindebből következik, hogy az együttélő nagyszülők jövedelmét NEM KELL figyelembe venni a jövedelem számításánál.
| Fő szabályként tehát a szülők és a gyermekek jövedelmét kell összeadni és az összjövedelmet a szülők + gyermekek számával kell osztani. |
A bruttó, vagy a nettó jövedelemmel kell számolni?
A nettó jövedelmet kell figyelembe venni.
Mi számít jövedelemnek? Milyen jövedelmekkel kell számolni?
- munkaviszonyból származó (nettó) jövedelem, táppénz,
- vállalkozásból származó jövedelem (ide értve az őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységet),
- nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
- a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek: CSED, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, kapott gyermektartásdíj, árvaellátás,
- rendszeres pénzbeli ellátások, pl: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás,
- egyéb jövedelem: pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, bérbeadásból származó jövedelem stb...
Mi az, ami nem minősül jövedelemnek? Mivel nem kell számolni?
- A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelem.
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátások, így különösen a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatás, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Nem minősül jövedelemnek továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, a háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.
Mit lehet levonni a jövedelemből?
A családtag által fizetett tartásdíjat.
Fontos, hogy a jövedelem összegéből NEM LEHET levonni a rezsi, vagy pl. a hiteltörlesztés összegét!
Melyik hónap jövedelmét kell figyelembe venni?
- Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeggel kell számolni. (Pl. 2017. februárjában benyújtott kérelem esetén a 2017. januári nettó jövedelemmel.)
- Nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell figyelembe venni.
Mi a jövedelmi értékhatár?
2017-ben 110 224 forint/ fő/hó. (A nettó minimálbér 2017-ben 84 788 forint, ennek a 130%-a.) Ez azt jelenti, hogy ha egy 4 tagú család összjövedelme 2017-ben nem haladja meg a havi 440 896 forintot, máris jogosult a gyermek az ingyenes bölcsődei, óvodai étkezésre!
Hogyan kell kiszámolni az egy főre eső jövedelmet?
A család összes nettó jövedelmét (csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, ha van) osztani kell a családtagok számával.
NYOMTATHATÓ TÁBLÁZAT (SEGÉDLET) A JÖVEDELEM SZÁMÍTÁSHOZ
Jó munkát!
Szerző: Gellén Nóra - Pécsimami (aki évekig számolt egy főre eső jövedelmeket gyermekvédelmi ügyintézőként...)
|
Cikkünk alapján több jelzést kaptunk arról, hogy az intézmény jövedelemigazolást kér a szülőktől. A vonatkozó jogszabályok és minisztériumi tájékoztató alapján ez nem jó gyakorlat. Ha esetleg nálatok is előfordul ilyen: mutasd meg az intézményvezetőnek ezt a minisztériumi tájékoztatót, ezzel segíted a munkáját! Az is felmerült, hogy kérheti-e az intézmény a pontos egy főre eső jösszeget, vagy csak az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy nem haladja meg az egy főre jutó jövedelem a 110 224 forintos értékhatárt? Nálatok mi a gyakorlat? Szólj hozzá cikkünkhöz lent, regisztráció és belépés után! |
Forrás:
A SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TÁJÉKOZTATÓJA
328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. számú melléklet
Tájékoztató a nyilatkozat kitöltéséhez
A jövedelemszámítás szabályai
(Arra az esetre vonatkozik, ha a szülő az ingyenes bölcsődei, óvodai étkezést az egy főre eső jövedelem alapján kívánja igénybe venni.)
1. A feltétel csak bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek esetén alapozza meg a normatív kedvezményre való jogosultságot, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át [2015. évben a 89 408 Ft-ot].
2. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő személyek köre: a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
2.1. szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2.2. a tizennyolc éven aluli gyermeket, a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermeket és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet,
2.3. a 2.1. és 2.2. alpontba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
3. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Így különösen:
3.1. munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz,
3.2. társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem,
3.3. nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), nyugdíjszerű ellátások (például korhatár előtti ellátás),
3.4. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás],
3.5. önkormányzat, járási hivatal és az állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások (különösen: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás),
3.6. egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.).
4. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni.
5. Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző hónapban kapott összeget, míg nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
6. A családtag által fizetett tartásdíj összegét jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
7. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátásokat, így különösen a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és pótlékot, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Nem minősül jövedelemnek továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.
8. A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.
9. A családban az egy főre jutó havi jövedelem összegének kiszámítása: a család összes nettó jövedelme [a 2. pont szerinti személyek 3. pont szerinti jövedelmének együttes összege] csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, majd osztva a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek számával [2. pont].
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások
Kedves Pécsimami!
Van-e olyan információtok, hogy a késöbbiekben kiterjesztenék ezt a lehetőséget az iskoláskorú gyerekekre is?
Kedves Mami!
Egyelőre nem tudunk arról, hogy az iskolásokra is kiterjesztenék az ingyenes étkezést, de szerintem nagyon sokan örülnénk neki! Ha mégis lesz ilyen változás, azonnal tudósítunk róla. Szép napot!
Gellén Nóra (Pécsimami)
Köszönöm, hogy ilyen hamar válaszoltatok. Bizony sokan tartoznának a támogatottak közé.
Kedves Pécsimami!
Két kérdésem lenne:
Pocaklakót figyelembe vehetem-e a várandósság 35.hetében?
A külön lakcímen bejelentett Apuka jövedelmét figyelembe kell-e venni?
Előre is köszönöm válaszod.
Piros
Kedves Piros!
A pocaklakót még nem lehet figyelembe venni, de amint megszületik, már lehet vele számolni. Ha nélküle most nem vagytok jogosultak az ingyenességre, akkor születése után beadhatjátok a nyilatkozatot. A nyilatkozat beadása utáni naptól már ingyenesen étkezhet a gyermek. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülők jövedelmét kell figyelembe venni. Megítélésem szerint, ha a szülők együtt laknak, de az apa máshova van bejelentve, figyeleme kell venni az apa jövedelmét és rendezni kell az apa lakcímét. Ugyanez fordítva is igaz: ha az apa már nem lakik a családdal, de még oda van bejelentve, akkor nem kell számolni a jövedelmével, viszont a közös lakcímet meg kell szüntetni.
Gellén Nóra - Pécsimami
Kedves Pécsimami!
Hogy számolandó az 1 főre eső jövedelem, ha 2 felnőtt, (24 és 27 éves) saját keresettel rendelkező gyerekemmel és egy óvodás korú gyermekemmel élek egy háztartásban. Az ő jövedelmüket és személyüket is bele kell számolni, vagy csak a sajátomat a kisgyerekkel? Tehát 3 kereset/4 fő vagy 1 kereset/2 fő az eredmény?
Köszönöttel: Margó
Kedves Margó,
A felnőtt, saját keresettel rendelkező gyerekek jövedelmét nem kell (nem lehet) beleszámítani az összjövedelembe és nem is kell (nem lehet) osztani velük: tehát 1 kereset/2 fő-vel kell számolni.
Gellé Nóra - Pécsimami
Köszönöm a gyors választ!
Szép napot!
Üdv.
Kedves Nóri!
A férjem ápolási díjat kap mozgásképtelen édesanya ápolásáért. Más jövedelme nincs. Kérdésem: anyósomat, illetve jövedelmét is bele kell-e számolnunk a nyilatkozatba, mivel együtt lakunk? Ez a "szülő vagy házastársa által eltartott rokon" kategóriába tartozik?
Köszönöm!
Erzsi
Kedves Erzsi!
Ha jól értem, akkor a férjed édesanyjának van jövedelme. Ez esetben nem lehet eltartott rokon, tehát a jövedelmével nem kell számolni és osztani sem kell vele. Az ápolási tevékenység személyes gondoskodást takar, ami nem azonos azzal, amikor egy rokon anyagilag nem tud gondoskodni a saját megélhetéséről.
Kedves Pécsimami!
A táppénz beleszámít a számolandó jövedelembe? Mert gyes-en vagyok, de mellette -érkezik a kistestvér- táppénzen is. És akkor jól értem, ha változás áll be a családban, azaz bővül az eltartottak köre, később is be lehet adni az igénylést?
Köszönöm szépen!
Kedves Katyuska,
a táppénzzel számolni kell és ha így nem fértek bele az értékhatárba, de a testvér születése után (amikor már plusz egy fővel lehet osztani) már igen, akkor később is beadhatjátok a kérelmet.
Gellén Nóra - Pécsimami
Kedves Pécsimami!
nekem olyan kérdésem lenne hogy én a szülökkel tesókkal és az egyik nagyy szülövel lakunk egy családi nagy házban 10-en vagyunk ebböl két testvérem még tanul a harmadik tesóm dolgozik szüleim dolgoznak mi is dolgozunk párommal és a nagymamámnak nyugdija van! vagyis a kérdésem az lenne hogy mindenki jövedelmét össze kell adnom bekell vallanom és ugy leosztani 10-el és a kapott összeg alapján leszünk jogosultak vagy elég csak párom meg az én fizetésem?!
Elöre is köszönöm! Andi!
Kedves Andi,
csak a párod és a te fizetésed, illetve a családi pótlék összegét kell összeadni, a többi együttélő családtag jövedelme nem számít bele a jövedelembe.
Gellén Nóra - Pécsimami
Ha a fizetesemet letiltas terheli, akkor mi szamit netto jovedelemnek? 50%-ot tiltanak, igy 60ezret kapok kezhez? Koszonom
Kedves Dorka79!
A nettó, azaz kézhez kapott jövedelemmel számolnék, de ha "visszaáll" a normál fizetés és a magasabb összeggel már nem vagytok jogosultak, akkor azt be kell jelenteni.
Gellén Nóra - Pécsimami
Ha most jogosult vagyok mert gyeden vagyok de ev kozben visszamegyek dolgozni es tobb lesz a jövedelmem errol nyilatkozni kell es lemondani? Vagy ez egesz évre érvényes marad?
Kedves Tímea,
minden rászorultságtól függő támogatásnál bejelentési kötelezettség van, ha pozitív változás történik a család anyagi helyzetében. (Más kérdés, hogy a jelenlegi szabályok alapján a nyilatkozatban foglaltakat nem kell alátámasztani igazolásokkal és a nyilatkozat valóságtartalmát az intézmény nem ellenőrizheti.)
Szia
Szeretném megtudni hogy a családi adokedvezményt figyelmbe kell- e( 2 gyerekem van 2X 10.000 ft -ot) venni a jovedelemhez ??
Köszönöm válaszod!
Kedves Ági!
Azzal a jövedelemmel kell számolni, amit ténylegesen kézhez kapsz. Ha a családi kedvezmény miatt 20 000 forinttal több a nettó fizetés, akor azzal kell számolni.
Gellén Nóra - Pécsimami
"Cikkünk alapján több jelzést kaptunk arról, hogy az intézmény jövedelemigazolást kér a szülőktől. A vonatkozó jogszabályok és minisztériumi tájékoztató alapján ez nem jó gyakorlat. Ha esetleg nálatok is előfordul ilyen: mutasd meg az intézményvezetőnek ezt a minisztériumi tájékoztatót, ezzel segíted a munkáját!"
1. Mi az, hogy "nem jó gyakorlat"? Elfogadhatóan jó, vagy nem elfogadhatóan jó?
2. A tájékoztatónak ugye a 14. pontjára hivatkozik a megjegyzés?
3. Mi a helyzet akkor, ha azt mondja az intézmény, hogy ha nem jár ingyenes étkezés, akkor kell jövedelemigazolás, és annak alapján sávosan kell fizetni az étkezésért? Ez kifogásolható?
Kedves "Pihentagy"!
1. Az intézmény nem kérhet jövedelemigazolást a szülőktől, tehát nem elfogadható, ha mégis megteszi. Megítélésem szerint még a pontos egy főre eső jövedelem összege sem kérhető be, csupán arra vonatkozó nyilatkozat, hogy meghaladja -e a család egy főre jutó jövedeleme a jogszabályi értékhatárt, vagy sem.
2. Igen, valamint a 4. 5. és 13. pontokra.
3. Erre vonatkozóan nem találok jogszabályi rendelkezést.
Kedves Pécsimami!
A mi ovinkban már júniusban ki kellett fizetni a szeptemberi étkezést. Szeptember elsején kitöltöttem a nyilatkozatot az ingyenes étkezéshez, jogosultak vagyunk rá., de azt mondták, hogy majd csak október hónaptól...tehát amit befizettem azt nem kapom vissza. Az lenne a kérdésem, hogy ez rendben van e így?
Illetve még annyi, hogy nálunk egy anya-apa-gyerekből álló családnál, nem hárommal osztják a jövedelmet, hanem az első szülő=1, de a másik szülő már csak=0,7-nek és a gyereket is 0,7-nek számolja. Az én értelmezésem szerint viszont nincs ilyen osztószám a törvényben, ott anya-apa-gyerek=3 és nem 2,4.
Ön szerint mi az igazság?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv
Brigi
Kedves Brigitta,
a minisztérimumi tájékoztató 7. pontja alapján a kérelem benyújtását követő naptól étkezhet ingyenesen a gyermek (legkorábban szeptember 1-től), ezért megítélésem szerint a szeptemberre befizetett összeg visszajár(na).
Helytelen az, hogy a családtagokat nem egésznek számolják. Vannak olyan ellátások, ahol un. "fogyasztási egységekkel" kell számolni (tehát nem minden családtag "ér ugyanannyit"), de az ingyenes gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabályban ilyen nem szerepel.
Gellén Nóra - Pécsimami
Kedves Nóra!
Köszönöm, hogy válaszolt, akkor futok még egy kört. Sajnos az oviban nem volt tájékoztatás, ha nem kérdezek rá, nem is szóltak volna még a lehetőségről sem.
Üdvözlettel: Brigitta
Kedves Pécsimami!
A szeptemberi hónap befizetésénél (aug.24-én) szóban nyilatkoztam, hogy nem jár nekünk kedvezmény. Azonban férjem fizetése változni fog. Megszünik az állandó túlóra ezért a pótlékai is csökkeni fognak, igy a nettó fizetése is. Ha újra számolom az egy főre jutó nettó keresetet akkor már jogosultak leszünk az ingyenes óvodai ellátásra. Ezt az igényemet érvényesithetem a következő hónapokra vagy marad a szeptemberi befizetés szerint minden?
Előre is köszönöm válaszod: Timóca
Szia!
A következő részt nem értem: "az együttélő nagyszülők jövedelmét NEM KELL figyelembe venni a jövedelem számításánál". Miért ne kellene a nagyszülő nyugdíjával számolni?
Csaba
Kedves Csaba!
A jogszabály alapján a nagyszülők jövedelmével nem kell (nem is lehet) számolni, és velük osztani sem lehet az egy főre eső jövedelem kiszámításánál.
Gellén Nóra - Pécsimami
Üdvözletem,
nagyon jó a cikk, így ez alapján próbálom meg kiszámítani az egy főre jutó jövedelmet. Nos, én KATA-s vagyok, (vagyis nincs rendszeres jövedelmem) a nav jövedelemigazolását 2015-ös évre tudom csak lekérni, ez alapján 3,6 millió forint volt az éves, 2015-ös árbevételem. Jól gondolom-e, hogy ha most adjuk be az ingyenes étkeztetésre az igénylést, akkor az 1 havi bevétel alapjául csak a 2015-ös év árbevétel /12 részét tudjuk alapul venni, amelyhez hozzájön feleségem által kapott családi pótlék, gyed, majd 2015-ben született gyermek után a GYED is. Ezt az összeget pedig 4-gyel kell osztani, mivel 2015-ben már 4-en lettünk. Köszönöm előre is válaszukat! Dávid
Kedves Dávid,
igen, mindig az utolsó NAV jövedelemigazolást kell alapul venni és annyi fővel osztani a család jövedelmét, ahányan éppen a családban együtt élnek.
Gellén Nóra - Pécsimami
Kedves Pécsimami! Három kérdésem lenne:
1. A cafeteria beleszámít a jövedelembe?
2. Mi van akkor, ha a változó számú túlórák miatt minden hónapban más összegű jövedelem érkezik? Előfordulhat, hogy egyik hónapban jogosultak vagyunk, másik hónapban nem? Havonta nyilatkozni kell, ha ilyen van?
3. Az adott hónapban hányadik napig tehetek nyilatkozatot, hogy figyelembe vegyék.
Köszönöm a választ!
Kedves Pécsimami! Három kérdésem lenne:
1. A cafeteria beleszámít a jövedelembe?
2. Mi van akkor, ha a változó számú túlórák miatt minden hónapban más összegű jövedelem érkezik? Előfordulhat, hogy egyik hónapban jogosultak vagyunk, másik hónapban nem? Havonta nyilatkozni kell, ha ilyen van?
3. Az adott hónapban hányadik napig tehetek nyilatkozatot, hogy figyelembe vegyék.
Köszönöm a választ!
Kedves Norina81!
A minisztériumi tájékoztató úgy fogalmaz, hogy a kérelem a nevelési évben bármikor benyújtható, az ingyenes étkezés pedig a benyújtást követő hónaptól jár. Mivel a kérelem elbírálása és az adminisztráció időt vesz igénybe (és az étkezést már a tárgyhónapot megelőzően be kell fizetni), számolni kell némi átfutási idővel, de összességében a benyújtást követő hónapra - ha a jogosultság fennáll - már nem kell fizetni.
A tájékoztató azt is előírja, hogy a szülőknek be kell jelenteniük, ha a jövedelmükben változás történik. A kérelem benyújtásakor a megelőző 1 havi jövedelemmel kell számolni. Ha Önöknél az az eset állna fent, hogy a túlórák miatt egyik hónapban jogosult, másik hónapban nem jogosult a gyermek az ingyenes étkezésre, akkor szigorúan követve az előírásokat ezt be kellene jelenteni, de valójában nem tartom életszerűnek.
Gellén Nóra
Kedves Pécsimami!
A jövedelembe a cafeteria is beleszámít?
Köszi: Rita
Kedves Pécsimami!
Érdeklődnék hogy a cafeteria beleszámít-e a jövedelembe?
Köszönettel,
Mária
Tisztelt Pécsimama.. Szeretném meg kérdezni hogy ha egy kis településen van családi napközi ovoda és később Gyermek felügyeletre módosul. Van gyermek védelmi kedvezményünk is és gyámként van nálam a dédunokám,, meg kell e kapnunk az ingyenes étkezést, sajnos az önkormányzat el utasíija az igényt.. Köszönöm válaszát
Szeretném megkérdezni, hogy a külföldi jövedelmet figyelembe kell-e venni az 1 főre eső jövedelem számításánál. Ennek részleteit is szeretném megismerni.