Jelenlegi hely

Gyerekkori rivalizálás a fa alatt

A gyereket, már jóval karácsony előtt foglalkoztatja a Jézuska és természetesen az ajándék kérdése. De mi van akkor, ha az ünnepet vagy akár az ajándékot meg kell osztani egy riválissal, azaz egy kistestvérrel?

Amikor arról beszélünk, hogy karácsony, az ember gondolataiban elsőként jelennek meg azok a fogalmak, miszerint szeretet, megbocsátás, pihenés, bejgli és persze ajándékok. A szülők görcsösen próbálnak megfelelni és egyben megvalósítani azokat a kitűzött feladatokat, amelyek nyomásként nehezednek rájuk a karácsony előtti felgyorsult időkben.

A karácsonyi stressz mégpedig létezik

Talán nem tűnik újdonságnak, amikor arról beszélek, hogy a világ felgyorsult,  és hogy létezik karácsonyi stressz. A valóság mégis azt támasztja alá, hogy a karácsony képes egy idő után „sok” lenni, mert az ember azzal szembesül, miszerint nem tud mindent úgy csinálni, ahogy azt eltervezte: nem tud annyit sütni, nem tud annyi ajándékot venni a gyereknek és nem tud felhőtlenül örülni, mert eszébe jutnak akár az elvesztett szeretteinek az emlékei stb.

Hagyjuk a gyereket a misztériumban

A gyerek még nincs ezeknek a hatásai alatt, felhőtlenül képes megélni örömét. A karácsonyt megelőző hónapokban izgatottá válnak a gyereke, hiszen az iskolában, óvodában és otthon megjelenítik a karácsonyt, aminek mozgatórugója a gyerek fantáziavilága. A gyerek mer álmodni és mindezt át is éli a minden napokban. Pszichológusként hozzá teszem, hogy hagyni kell álmodni a gyereket, a személyiségfejlődésének része az álomvilág, akár a Jézuska, vagy a karácsonyi angyalok létezése.

Gyermeki vágy az ajándék általi szeretet kifejezésére

A gyerek, azonban tud önző is lenni, főleg akkor, ha egy testvér „betolakszik” az addig megszokott, relatíve kiszámítható hétköznapokba: szeretne mindent egyszerre és szeretne minden ajándékot megkapni, persze a lényeg, hogy csak ő részesüljön mindebben, a másik semmiben. Másképpen fogalmazva, ahogy vágyik a szeretetre, úgy vágyik az ajándék által megélt szeretet kifejezésére.

A gyermeki féltékenység és a rivalizálás normális jelenség

A gyermeki féltékenység és a rivalizálás normális jelenség, nem küzdeni kell ellene, hanem megérteni és beszélni a gyerekkel arról, hogy mit érez vagy miért úgy viselkedik kistestvérével, ahogy. Minden korban eltérő módon jelenhet meg a rivalizálás, azonban a kornak megfelelően kell, hogy a szülő értelmezze gyermekének nem adaptív viselkedését. A karácsony nagymértékben képes felerősíteni a versengést, a szülőnek ezért fokozottan figyelnie kell saját reakcióját és a gyerekek egymáshoz való viszonyát. Természetesen nem arról van szó, hogy árgus szemekkel pásztázza a szülő a gyerek minden egyes rezdülését, azonban fontos beavatkozni abban az esetben, ha a két testvér között fizikai szinten jelenik meg a konfliktus.

Amikor a kistestvér “útban van” – egy példa

Szeretném egy példával illusztrálni azt a helyzetet, amikor a kistestvér „útban van”: a nagyobb gyerek hároméves múlt, a kisebbik alig egyéves. A két gyerek együtt játszik szenteste, a Jézuska már megjött. A kisebbik éppen a földön kúszik, a nagyobbiknak szól az anyuka, hogy jöjjön oda hozzá. A gyerek azt hiszi, hogy senki nem látja, azonban gondosan körülnéz előtte, majd szándékosan rálép a kisebbik kezére, aki azonnal sírni kezd.

A történet úgy folytatódik, hogy a nagyobbik gyerekben azonnal megszólal a vészharang és bűntudatot él meg a tette miatt, továbbá egész este gyengéden babusgatja a testvérét. A szülő, aki látta az esetet, közbeavatkozott, valamint megértette gyermekével, hogy a másiknak fájdalmat okozni nem szabad, ha haragszik rá valami miatt, akkor azt beszéljék meg közösen. A szülő jól tette, hogy nem leszidta gyermekét, hanem tanító célzattal, de védelmezve a kisebbiket, közbelépett.

Mit tehet a szülő?

A szülő feladata a feszültség csökkentése és nem a rivalizálás megszüntetése.

Pszichológiai értelemben a rivalizálás funkciója a szeretetet adó gondozó kisajátítása, aki a biztonságot adja és akinek elvesztésétől fél minden gyerek, ez a szeparációs szorongás. Ha belép ebbe a kapcsolatba egy másik kistestvér, akkor ösztönösen beindul a kisajátítás igénye és a másik elleni destruktív késztetés. Ne felejtsük el, hogy mindez akár a gyerekek fantáziájában is képes végbemenni, a féltékenységnek nem feltétlenül kell a valóságban cselekedet formájában manifesztálódni. A fenti példát nézve, egy kisgyerek képes fantáziában is rálépni a kistestvér kezére, nem kell feltétlenül fizikai kontaktus.

Minél kisebb a gyerek, annál jobban megéli a szülő elvesztésének a gondolatát, így annál inkább tartja kistestvérét riválisnak. Így a gyerek azt éli meg, hogy a szülő nélkül, ő nem képes létezni, nélküle veszélybe kerülne. Ahogy nő a gyerek, úgy jelenik meg a szeparáció igénye a szülőtől, vagyis rájön, hogy neki is vannak saját igényei, ami akár eltérhet a szülő akaratától. Ez a helyzet is képes egyfajta szorongást létrehozni a gyerekben, de mindez csökken, ha a gyerek képes megérteni, és elfogadni, hogy a szülő nem tűnik el véglegesen, ha éppen nincs jelen a szobában. A biztonságosan kötődő gyerek ahogy nő, úgy válik le fokozatosan a szülőről, ezzel mutatva az integráltabb személyiségét.

Így kezeljük a testvérek közötti rivális helyzeteket:

  • A fizikai erőszak tiltása, vagyis nem szabad hagyni, hogy a konfliktus következtében egymást bántsák.
  • A szülő ne címkézze a nagyobbik gyereket „rossznak”, ha bántja a kistestvért, de ugyanígy kerülendő, hogy a kisebbik gyereket „áldozatnak” titulálják.
  • A testvérek egymás közötti versengését, vagy akár egymás iránti negatív érzéseket (pl.: harag, düh) ne tiltsa a szülő, hanem segítse kifejezni és megérteni őket. A bíráló szülő, ugyanolyan agresszív tud lenni, mint egy gyerek, aki bántja a kistestvért.
  • A szülő tisztázza a személyes élettér fogalmát, azaz fogadtassa el, hogy a másik játéka az nem az övé, mindig kérnie kell, ha azt el akarja venni.
  • Ösztönözze a szülő a közös játék megélését, ahol egymásra kell számítaniuk, ahol kölcsönösen kell adniuk, kapniuk.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus

Forrás: bebikkicsikesnagyok.hu

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Miért vallanak kudarcot a hagyományos nevelési módszerek az ADHD-s gyerekeknél? Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Szerencsére ma már egyre kevésbé azonosítjuk az ADHD-t a „rosszasággal”, azonban sok szülő és pedagógus szembesül azzal a kihívással, hogy a hagyományos nevelési eszközök nem működnek. De a szakértő szerint az ADHD-val élő gyermekek motiválására is megtalálhatjuk a hatékony. stratégiát.
Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

A legutóbb történt, kiskorút ért bántalmazás esete mellett szülőként sem mehetünk el szó nélkül, fel kell vennünk a kesztyűt és felkészítenünk gyermekeinket az ilyen helyzetekre is.
Kémia a konyhában - avagy: Hogyan főzz jobban, okosabban?

Kémia a konyhában - avagy: Hogyan főzz jobban, okosabban?

Ételt készíteni nem annyira bonyolult, mint embert juttatni a Marsra. De rengeteg olyan tipp és trükk létezik, amitől vagy a végeredmény lesz jobb, vagy az életed könnyebb. Ezekből mutatunk most néhányat.
Mit egyek, hogy egészséges legyek? Ismerd meg a Hormonkontroll étrendet!

Mit egyek, hogy egészséges legyek? Ismerd meg a Hormonkontroll étrendet!

Változni, soha nem könnyű! A berögzült szokások, a napi rutin gördülékennyé teszik a mindennapokat. Az étkezésünkön változtatunk szinte a legnehezebben! Megszoktunk bizonyos ételeket, ízeket, és a hétköznapi rohanásban sokszor úgy gondoljuk, nincs idő az egészséges ételekre. Ha jobban belegondolunk, az egészség, a szép bőr, és a megfelelő testsúly titka is éppen itt kezdődik - a tányérunknál.
Ugrás az oldal tetejére