Jelenlegi hely

Nem vették fel a felsőoktatásba? Ezek a lehetőségek!

Július 21-én nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, az öröm azonban nem mindenki számára volt felhőtlen. Nincs minden veszve, ha valakit első körben nem vettek fel a vágyott intézmények egyikébe sem: nem csak a pótfelvételi, de számos egyéb lehetőség is szóba jöhet - még azok számára is, akik nem érték el a 280 pontos belépési küszöböt.

1. Pótfelvételi

A legkézenfekvőbb lehetőség, ha valaki első körben nem jutott be a felsőoktatásba, a pótfelvételi, amely opcióval sokan élnek azok közül is, akik februárban ugyan nem jelentkeztek semmilyen képzésre, idő közben azonban úgy döntöttek, szeretnének továbbtanulni. Augusztus 5-ig jelölhetnek meg újabb helyeket az érintettek, és elsősorban a fizetős helyeket vehetik számításba. A ponthatárokat augusztus 24-én hirdetik ki a szeptemberben induló képzésekre, így a pótfelvételiben
érintetteknek érdemes előre felkészülniük a lakhatással kapcsolatos kérdésekre, hiszen gyorsan kell cselekedniük, ha az eljárás során egy másik városban kapnak esélyt a továbbtanulásra.
Azok, akik korábban az államilag támogatott helyek előnyben részesítése miatt nem vettek számításba más, fizetős intézményeket, a pótfelvételi nyílt napokon tájékozódhatnak az egyetemek, főiskolák képzési kínálatáról. Az idén legnépszerűbb, Gazdálkodás és menedzsment szakra a Metropolitan Egyetem például még várja a jelentkezéseket, augusztus 3-án pedig egy online nyílt nap keretében mutatja a be üzleti szakjait az érdeklődőknek.

2. Halasztás

Azok, akik első körben nem jutottak be a vágyott intézmény államilag támogatott szakjára, sok esetben a halasztás mellett döntenek. A kihagyott egy év alkalmas lehet arra, hogy a fiatalok jobban megismerjék magukat, munkát vállaljanak és ezzel támogassák későbbi tanulmányaikat, de vannak olyanok is, akik a kihagyott egy évet utazásra, önfejlesztésre használják. Ilyenkor jöhet szóba az újraérettségizés is, ami kiváló lehetőség a pontszám növelésére, így újabb esélyt ad arra, hogy egy
évvel később a diákok elérjék az államilag támogatott szakok ponthatárait.

3. 280 pont alatti lehetőségek

Alapképzésekre minimum 280 ponttal jelentkezhetnek az érdeklődők, azonban bőven van lehetőség azok számára is, akik ezt a pontszámot nem érték el. A folyamatból kiszorulhatnak azok is, akik korábban érettségiztek, és emiatt nem felelnek meg a jelenlegi felvételi követelményeknek - például nincsen emelt szintű érettségijük -, de most szeretnének elkezdeni valamilyen képzést.

E két csoport számára jelentenek kiváló lehetőséget a felsőoktatási szakképzések: ezekre ugyanis csupán 240 pont a belépési kritérium. A felsőoktatási szakképzések között ráadásul megtalálhatók a legnépszerűbb alapszakok - gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás - tömbösített változatai is. Ezek a képzések 2 év alatt elvégezhetők, így azok számára is gyors ugródeszkát jelenthetnek, akiknek nincs 3-5 évük egy oklevél megszerzésére.

Amennyiben a felsőoktatási szakképzések között nem szerepel a megjelölt szak megfelelője, érdemes megnézni, milyen hasonló képzések indulnak - akár olyan alternatívákat is találhatunk, amelyekhez nem számítanak a hozott pontok. A Budapesti Metropolitan Egyetem például az igen népszerű Kommunikáció és médiatudomány, valamint a Kereskedelem és marketing alapszakok 280 pont alatti érdeklődőinek kínál egyedi lehetőséget: a tudományterület és tudásanyag szempontjából remek alternatíva lehet a Designkultúra alapképzés idén először induló video-, blog- és tartalommarketing specializációja. A szakon ugyanis nem a hozott pontszám, hanem a felvételin elért eredmények számítanak.

Jó alternatíva lehet a külföldi lehetőségek fontolóra vétele is, hiszen számos ország felsőoktatási rendszerében a bekerülés nem a hallgató korábbi teljesítményéhez kötött, - ráadásul hazai partnerrel rendelkező egyetemet választva a hallgatók akár Magyarországon is befejezhetik tanulmányaikat. A Budapesti Metropolitan Egyetem külföldi partneregyetemén elérhető képzésekről és egyéb továbbtanulási lehetőségekről a https://tovabbtanulok.metropolitan.hu/ oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: www.noguchi.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Ugrás az oldal tetejére