Nézzük először is mi szól a számítógép és videójátékok ellen
A lövöldözős játékok negatív hatással vannak a hippokampuszra, azért, mert az elkezd zsugorodni (az agynak azon a részére, aminek kiemelten fontos szerepe van az összetett információk memorizálásában). Ez azt jelenti, hogy ezek a játékok rontják a térbeli tájékozódási képességeket, sőt vannak olyan hipotézisek, miszerint azok a fiatalok, akik agresszív játékokkal játszanak, az offline térben is agresszívebbek lesznek és hajlamosabbak bűncselekmények elkövetésére. Azonban rengeteg pszichológus szállt szembe ezzel a véleménnyel Amerikában. Láthatjuk, hogy ez a téma sem fekete vagy fehér.
Ezzel szemben az Oxford Egyetem kutatói arra tették a hangsúlyt, hogy nagyobb hatással van a fiatalokra a játékkal töltött idő, mint azok tartalma. A három vagy annál több óra naponta az a határvonal, amely után a videojátékozás negatívan befolyásolhatja a tanulmányi eredményt, hajlamosít a hiperaktivitásra és a verekedésre.
Nézzük a pozitív eredményű kutatásokat
Az egyik kísérletben az alanyoknak 60 napon keresztül kellett napi 30 percet játszani a Super Mario 64 nevű játékkal. 60 nap elteltével agyvizsgálatnak vettették alá őket és megállapították, hogy a kontrollcsoporthoz képest fejlődött a pre-frontális agyterületük és a hippokampuszuk is. A pre-frontális rész számos magasabb szintű kognitív funkció irányításért felel, a hippokampusz pedig a memóriában és a térbeli tájékozódásban játszik nagy szerepet, míg a kisagy a motoros funkciókért, például az izmok mozgatásáért felel.
Egy pszichológus szerint a játékok több alapvető pszichológiai szükségletet is kielégítenek, például, a kompetenciaéhség szükséglete, amit a játékosok az egyre magasabb szintre jutással érnek el. A másokhoz való kapcsolódás szükségletét például a közösségi megosztásokkal érnek el, akárcsak az autonómiára való törekvésük szükséglete, amit a játék során úgy érnek el, hogy a játékosok maguk választják meg, hogy milyen fegyverekkel, merre, hogyan játszanak tovább.
Egyes tudósok megállapították, hogy az akciójátékok fejlesztik a fókuszált figyelmet, aminek segítségével például különféle objektumokat azonosítunk, ami egy olyan képesség, amit minden nap használunk.
Megfigyelték, ahol azok a játékosok, akik bizonyos morális határokat léptek át a játék során, a való életben érzékenyebbé válnak azokra a morális szempontokra, amiket nem tartottak be a játékban.
Más kutatók szerint a videojátékok pozitív hatással vannak a problémamegoldó képességekre, például, hogy milyen fegyvereket, vagy mely képességüket használják az ellenfél legyőzésére. És ha az egyik stratégia nem válik be, akkor más megoldással próbálkoznak.
A Rochester Egyetem szerint a videojátékok fejlesztik a gyors gondolkodást, analízist és döntéshozást. Emellett a játékok fejlesztették a kreativitást függetlenül a játékok típusától.
A játékok fejleszthetik a problémamegoldó készséget, logikai képességeket, kéz-szem koordinációt, erőforrás-menedzsmentet, logisztikát, párhuzamos észlelést, csapatmunkát, sőt az öregkori demencia ellen is hatásosak.
Hamis biztonságérzet és játékfüggőség
Összegezve, a pozitív hatások messze felülmúlják a negatív hatásokat, de ez csak akkor igaz, ha a megfelelő korú gyermek a megfelelő típusú játékkal, a megfelelő időtartamban, megfelelő módon és megfelelő környezetben játssza. Viszont ha ez nem így van, számos más negatív hatása is lehet. Ilyen például a hamis biztonságérzet, amikor azt hiszik, hogy ezekben az online terekben biztonságban vannak, elszakadva a valóságtól. Ezen kívül hajlamosabbak lesznek az aszociális vagy antiszociális viselkedésre, mivel egyre jobban izolálódnak a személyes kapcsolatoktól és egyre többet vannak a videojátékok világában. Egészségtelen mozgásszegény életmód, és végletes esetben játékfüggőség léphet fel, ami már igen komoly probléma.
Ha játékfüggőségről beszélünk, azzal már szakemberhez kell fordulni. Íme, egy gyorsteszt szülőknek, ami segíthet eldönteni, fennáll-e ez a helyzet: kipróbálom.
A fent felvázolt problémákért viszont nem csak a videojáték okolható. Az csak egy eszköz, amit lehet jól és rosszul használni. Hogy mi történik, egyértelműen a család és a szülők felelőssége, hisz 30 évvel ezelőtt a TV volt a bébiszitter, sokan most a videojátékot használják erre, gondolván addig, amíg játszik, jól elvan a gyerek, nem kell vele foglalkozni. Persze, hogy egész nap játszani fog, ha nincsenek ott a szülők, hogy játszanak vele. Természetes, hogy a játék világában fogja keresni azt az örömet, boldogságérzetet, azt a foglalkozásélményt, amit egyébként a szülőktől nem kap meg.
Nagyon fontos, hogy inkább előzzük meg a problémát, főleg most, karantén idők idején, ami mind a szeparációra, mind a közös élményekre nagy lehetőségeket kínál.
Emellett beszélgessünk sokat gyermekünkkel, ne csak arról, mi volt a suliban, hanem arról is, milyen játékot játszik éppen. Ennek oka, hogy az iskola egy kívülről rákényszerített rendszer, a játékokat pedig sajátjának érzi. Kínáljunk neki közös programokat, vonjuk be a házimunkába, legyen mindennapos feladata a család életében. Így a játék lehet a jutalmazás eszköze is, ha elvégzi a rábízott feladatot.
Külön figyelmet kell szentelni a tinikorra, amikor a gyerekek testileg és lelkileg is változóban vannak, keresik önmagukat, szeretnék megérteni önmagukat és a többi embert, a másik nemet, miközben ez borzasztóan nehéz, hiszen a suli nehéz, és a családjával is nehéz. Az egész világa változóban van. Ezért keresik azt a forrást, ahol biztonságban vannak, és ezért egyre többet töltenek a videojátékok világába menekülve.
Egy olyan családban, ahol megfelelő kommunikáció, odafigyelés, szeretet és kapcsolat van a szülő és a gyerekek között, ott a videojáték nem tudja akkora problémává kinőni magát, hogy a szülőnek aggódnia kéne.
Összegezve a tudatos videojátékhasználat előnyei felülmúlják a hátrányokat, csak tudatos szülőnek kell lennünk.
Dezsőfi Beatrix
life coach, mediátor, tanulás coach, középiskolai angoltanár
Célom segíteni azokon, legyen felnőtt vagy gyerek, akik elakadtak, bajban vannak, kiutat keresnek valamilyen problémából. Tudásommal, tapasztalatommal ebben segíthetek.
Facebook: English and Coaching
Dezsőfi Beatrix life coach, párkapcsolati és családi mediátor
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
