Jelenlegi hely

Bizalmi vagyonkezelés: tudja meg hogyan adózik a bvk-ba rendelt ingatlanvagyon

A rendszerváltás óta létrejött első generációs vállalkozói réteg számára (is) nagyon fontos szempont a felépített családi vagyon védelme, illetve annak tervezett keretek között történő dinamikus átörökítése. Ezen családi vagyonokban gyakran igen jelentős részarányt képviselnek az ingatlanok, amelyeket sokan kívánnak bizalmi vagyonkezelésbe vonni. Az ingatlanok vagyonkezelésbe adása összetett adójogi kérdéseket vethet fel, amelyeket érdemes alaposan körbejárni és mérlegelni, mielőtt konkrét vagyonrendelésre kerülne sor. Cikkünkben az ingatlanra, mint lehetséges kezelt vagyonelemre fókuszálva tekintjük át a vagyonrendelésnek, a vagyonkezelés időszakának és a vagyonkiadásnak a lehetséges adóhatásait.

Kép forrása: envato.com

I.  Illeték és jövedelemadózási kérdések az ingatlan vagyonkezelésbe adása esetén

Az ingatlan vagyonrendelése során valójában tulajdonosváltás történik, ugyanis a vagyonrendelő a vagyonkezelés céljából átruházza az ingatlan tulajdonjogát a vagyonkezelőre, amely tény természetesen az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetésre kerül. Nagyon fontos azonban, hogy ez a tulajdonjog átruházás - lényegében ingyenes, ellenértékmentes természeténél fogva nem eredményez a vagyonkezelő oldalán ajándékozási illetékkötelezettséget, ugyanis ezt a tranzakciót az Itv. lényegében kiveszi a törvény hatálya alól.

Ugyanakkor a jövedelemadók vonatkozásában nem ennyire egyszerű a helyzet.

Magánszemély vagyonrendelők esetén ugyanis a vagyonrendelés egy kvázi értékesítésnek minősül azzal, hogy a vagyonrendelőnek tulajdonképpen nem keletkezik adókötelezettsége.

A vagyonrendelő ugyanis az ingatlan bekerülési értékének (amelyen a vagyonkezelő nyilvántartásba veszi azt a kezelt vagyon könyveiben) megállapítása során szabadon dönthet arról, hogy az ingatlant annak eredeti beszerzési értékén vagy a piaci értékére felértékelve viszi be a kezelt vagyonba. Amennyiben felértékelés történik, abban az esetben úgynevezett nem realizált eszközérték-növekményt kell megállapítani, melynek mértéke a vagyonrendelő által az ingatlan megszerzésére fordított összeg (jellemzően annak vételára) és a vagyonkezelésbe adáskori piaci érték közötti különbség. Adókötelezettség akkor keletkezik, ha az ingatlant érintő vagyonkiadás a vagyonrendelést követő 5 éven belül történik meg. Ha azonban az ingatlan (illetve annak esetleges értékesítése esetén az ingatlan helyébe lépő vagyoni érték) legalább 5 évig a kezelt vagyon része marad, akkor az ezt követő vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény már nem adóköteles, a vagyonkezelő pedig törli is az eszközérték-növekményt a kezelt vagyon nyilvántartásaiból.

Habár a bizalmi vagyonkezelés (bvk) véleményünk szerint főleg a magánszemélyekre szabott jogintézmény, azonban mégsem kizárt az a helyzet, amikor egy jogi személy jár el vagyonrendelőként. Ebben az esetben, vagyis ha társaság a vagyonrendelő, akkor figyelemve kell venni azt is, hogy ha az ingatlan könyv szerinti értéke és a vagyonrendeléskor megállapított bekerülési érték között eltérés mutatkozik, akkor ez a különbözet a vagyonrendelő oldalán egyéb bevétel formájában társasági adókötelezettséget von maga után.

Amennyiben a vagyonrendelő társaság és a vagyonkezelő társaság kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, úgy a feleknek a Taotv. rendelkezései szerint a vagyonrendelés során a szokásos piaci ár figyelembe vétele mellett kell elszámolniuk. Ennek hiányában végre kell hajtani a vagyonrendelő társaság és a kezelt vagyon adóalapját érintő eltérésből eredő transzferár-korrekciókat.

II. A vagyonkezelés időszaka: kérdések és válaszok a helyi adók, a jövedelemadózás és az általános forgalmi adó tekintetében

A bizalmi vagyonkezelés illetve a kezelt vagyon adózási státuszának egyik sajátossága, hogy a társasági adózás és a helyi iparűzési adózás vonatkozásában önálló adóalanynak minősül, saját adószámmal rendelkezik. Ezzel szemben azonban például az Áfatv. nem kezeli adóalanyként, ezért a kezelt vagyon vonatkozásában megvalósított gazdasági események esetleges adókötelezettségeinek bevallását a vagyonkezelőnek kell megtennie a saját adóbevallásában.

Az ingatlannal kapcsolatos adókötelezettségeket, mint például az építményadót, alapvetően maga a kezelt vagyon viseli, mégpedig úgy, hogy ennek teljesítése a vagyonkezelő feladata és a kezelt vagyon terhére történik.

Mielőtt vagyonrendelést hajtunk végre, a vagyontervezés során meg kell vizsgálni az adott ingatlan célját a kezelt vagyonon belül: valamilyen hasznosítási céllal került a kezelt vagyonba, vagy pedig elsődlegesen azért, hogy a kedvezményezettek javát szolgálja. Függetlenül az ingatlan ingatlan használatának jellegétől, céljától,  mindenképpen számolni kell az építményadóval. Ez az adókötelezettség a vagyonkezelőtől függ: amennyiben egy jogi személy, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan tulajdonosa jogi személy, és ez alapján történik az adókötelezettség megállapítása. Magánszemély vagyonkezelő esetén pedig a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. A vagyonkiadás során felmerülő adókötelezettségek: jövedelemadózás, illeték

Amikor a bizalmi vagyonkezelés megszűnik, vagy megtörténik a vagyonkiadás, az ingatlan tulajdonjoga a kedvezményezettekre száll át. Ez az a pillanat, amikor az ingatlan véglegesen kikerül a kezelt vagyon köréből.

Az ajándékozási illeték

A kezelt vagyonból történő vagyonkiadás alapvetően ajándékozásnak minősül, amelynek ajándékozási illeték vonzata 18%, lakóingatlan esetén 9%, kivéve akkor, ha például az egyenes ági rokonok (szülők, gyermekek, unokák), házastársak és testvérek közötti ajándékozásról van szó. Ha a kedvezményezett a vagyonrendelő ilyen közeli hozzátartozója, akkor a vagyonkiadás során nem merül fel ajándékozási illeték.

Természetesen akkor sem merül fel illeték fizetési kötelezettség, ha a vagyonrendelő a kedvezményezett, vagyis a vagyonrendelő visszaszerzi az ingatlan tulajdonjogát.

A személyi jövedelemadó

Abban az esetben, ha a kezelt vagyonból maga az ingatlan kerül kiadásra a kedvezményezett javára, a vagyonrendelés után több, mint 5 évvel, úgy – figyelemmel a fentiekben írtakra – az ügylet ún. tőkejuttatásként kezelendő, és adómentesnek minősül.

Ha viszont a vagyonkezelő a vagyonkezelés időtartama alatt az ingatlant magasabb vételáron értékesíti, mint az ingatlan bekerülési értéke, akkor a bekerülési értéket meghaladó összeg, mint az értékesítés nyeresége a kedvezményezettek oldalán már hozamnak minősül, amely az osztalékra vonatkozó szabályok szerint adózik.

Az általános forgalmi adó

Habár általános forgalmi adó ritkábban merül fel, de semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni akkor, ha a kezelt vagyon tárgyát képező ingatlanhoz levonható áfa kapcsolódott; például vagyonkezelés alatt felújítás történt az ingatlanban.

Számos érv szólhat egy ingatlan bizalmi vagyonkezelésbe rendelése mellett, azonban a felmerülő adózási kérdések komplexitása miatt alapos tervezésre és átgondolásra van szükség, mielőtt döntenénk.

Kérdése merült fel a bizalmi vagyonkezelésbe adott ingatlan egyes adózási kérdései kapcsán? Keresse szakértő kollégánkat!

Szponzorált tartalom

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Illatos kincs a bokrokról – ezért érdemes most bodzát gyűjteni

Illatos kincs a bokrokról – ezért érdemes most bodzát gyűjteni

Május végén és június elején országszerte virágzik a bodza, amely nemcsak az utak mentén és erdőszéleken illatozik, hanem igazi konyhai és házipatikai kincs is. Sokan ilyenkor indulnak kosárral bodzát szedni, hiszen néhány marék virágból egész évre elegendő szörp, tea vagy akár különleges finomság készülhet.
Ugrás az oldal tetejére