A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: pl. torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
Hatalmas változás történik az évszázadok alatt, az 1900-as években már nem csak a nemesek, de az iskolai, óvodai csoportoktól a családi jellegű ünnepekig teret hódít a jelmezbe öltözés.
Fotó: Fortepan - Férfiruhába bújt jelmezes nők 1916-ból
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Fotó: Zalavári Veronika
Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Magyarországon
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
A mulatság vége a húshagyó kedd
Ez a farsang utolsó napja egyben. A farsangtemetés időpontja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
"Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, járják a bolondját,
Dínomdánom vígalom, nincs a táncra tilalom,
Maskarások bolondok, rázzátok a kolompot,
Takarodjon el a tél, örvendezzen, aki él!"
A szalmabábu égetés ma is élő hagyomány sok helyen - a képen a debreceni Nagytemplom előtt; Fotó: Vojtina Bábszínház
A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete.
A hamvazószerdán kezdődő 40 napos böjtöt torkos csütörtökön felfüggesztették egy napra, ilyenkor fogyasztották a farsangról megmaradt ételeket, kötelező volt a torkoskodás, fánkot és más zsíros ételeket készítettek. Húsvétig ez volt az utolsó alkalom a kiadós, "torkos" étkezésre.
Mit kell tudni a Torkos Csütörtökről?
A farsangi szokásokra jellemző volt a bőséges étkezés, a kiadós ételek fogyasztása. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok, és hamvazószerdán kezdetét vette a húsvéti böjt. A hamvazószerdát követő csütörtökön egy napra felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtök volt a neve.
A farsangi ételek egyik legjellemzőbbje: a szalagos vagy farsangi fánk
Sütnél egy jó fánkot? Itt találsz hozzájuk jó receptet!
Jó szórakozást, felhőtlen mulatozást kívánunk!
Makai Mariann - Kecskemétimami
Forrás: wikipedia.org
