Jelenlegi hely

A mi farsangi jelmezeink

Ahány ház, annyi szokás - igaz ez az farsangra is. Bemutatjuk, hogyan készültek/készülnek a farsangra az Imamik országszerte, és milyen ötleteket tudnak adni azoknak, akik tanácstalanok. Ezzel a kis összeállítással kívánunk Nektek jó készülődést és jó mulatást! :)

Az örök kérdés: vegyük vagy készítsük? Mindenki tudja, mi a "helyes" válasz, csak nem mindenkinek adatik meg annak öröme és lehetősége, hogy a saját vagy gyerekének ötleteit meg is valósítsa. De akárhogyis döntünk, semmiképpen ne ítéljük el/meg azokat, akik az "instant" megoldást választják. Ki tudja, mikor kerülünk mi magunk is olyan helyzetbe, hogy ehhez folyamodjunk?...


Én sajnos nem vagyok egy ötletes és türelmes kreatívmami, aki már január 2.-án elkezd gondolkodni a gyerekei farsangi jelmezén. Sőt, rendszeresen és tudatosan halasztgatom a dolgot, várva, hogy "megoldódik" (pl. szembejön egy tuti jelmez vagy épp elutazunk síelni a farsang alatt...:) ), és ha mégsem, akkor igyekszem a legegyszerűbben "megúszni": első gyerekemnél például bevásároltam kettő darab kész jelmezt, és a kicsi még örült is, hogy választhat közülük. :) A "nehézségek" az oviban kezdődtek, ahol már előírták a "kötelező" témát (sőt, még azt is, hogy mit szabad, és mit nem: pl. pók jöhet, de pókember nem...), úgyhogy ekkor már kénytelen voltam én is több időt és energiát szánni erre az ügyre. Ahhoz képest, hogy mekkora volt a lelkesedésem és a kézügyességem, egészen elfogadható (=felismerhető) jelmezek születtek: őzike, dalmát kiskutya, medve. (Szerencsére a fiúk voltak annyira rendesek, hogy korlátaimat figyelembe véve nem kértek lehetetlent (=épp divatosat), megelégedtek ezekkel...:) Hogy ez a későbbiekben, illetve az öntudatos kicsi lányomnál hogyan alakul majd, még nem tudhatom, de egyelőre vettem az akadályt...:) Idén először van iskolásunk, és idén először dolgozom a a gyerek mellett, így még kevesebb az idő és az alkotókedv. Szerencsére még azt is meg tudtuk beszélni a sulis nagyfiúval, hogy egy nálam sokkal kreatívabb (és ráérőbb) barátnőmtől kölcsönkért "saját" jelmeze legyen. A középső felvesz egy régebbi saját készítésűt (szerencsére - az évente változó ovis téma-előírásoknak hála - van miből választania), a kicsi pedig megkapja az első készen vásároltat (és átélheti a szabad választás örömét). Én pedig megkönnyebbülten dőlök hátra azzal a tudattal, hogy egy évig nem kell ezen gondolkodni. Talán majd jövőre kreatívabb leszek...vagy nem. :) (Ildi, Budapestimami)

   

          


Igyekszem minden évben teljesíteni a gyerekeim - szerencsére nem túl szélsőséges - kívánságait. Az "újrahasznósíthatóság" híve vagyok, egy ruhadarabot többféle jelmezhez felhasználok, pl.: rózsaszín tüllszoknya, fekete mellény. (Kinga, Budapestimami)

  

   

 


Én is szeretem az újrahasznosított jelmezeket, például a fiam ördögjelmezének felsőjét felhasználtam a lányom ördöglányához. De szívesen gyártok teljesen újakat is, mostanában jellemzően kartonból. A képen látható jelmez elkészítéséről részleteket ITT olvashattok. (Marianna, Kecskemétimami)

   


Nekünk kivétel nélkül "gyári" jelmezeink voltak, mert totál kétbalkezes vagyok. :( Meg is vagyok lőve most a fiam idei kívánságával: triceratopsz szeretne lenni... Végül talált magának (a kölcsönzőben) egy gonosz pók jelmezt (a pókemberből) - azért azt, mert az fekete. Van egy fiú az oviban, akivel sok a konfliktus, vagy 10 kg-val nehezebb is nála, és a fiam sehogy sem tud revansot venni. Talán ezért akar a gonosz bőrébe bújni... (Szabina, Zalaimami)


2013-ban nagylányom ovis farsangján Szófia hercegnő volt, saját készítésű jelmezben. Nagyon szerette azt a mesét, így nem volt mit tenni meg kellett varrni. :) Vettem a turiba egy felnőtt ruhát, amit átalakítottam gyöngyöket varrtam rá, és organza anyaggal egy kicsit hercegnőssé tettem. Nagy volt a boldogság. Volt tigris jelmezünk is, igaz nem farsangra, hanem táncfellépésre készült, de simán felvehető farsangra is: egy mintás muszlin lenge anyagból varrtam szoknyát, a kezére, lábára műszőrméből egy egyszerű téglalapot összevarrtam és csak fel kell húzni. A fülek háromszög kivágva és ragasztópisztollyal felragasztottam egy hajráfhoz. Tavaly Elza hercegnő volt, idén Minyon lesz. Vagy mégsem.. ugyanis mire nekiálltam volna, kitalálta, hogy mégsem az szeretne lenni. Az oviban a szülők is bemennek a farsangra és beöltözni is kötelező, igy ő kitalálta, hogy a tesó felhő, anya napocska, ő meg szivárvány lesz (hisz harom évig a jele szivárvány volt). Állhatok neki a jelmezeknek...:)  (Évi, Szolnokimami)

 


   

 


Nálunk gyerekkoromban mindig egyedi és - akár csak a ruháim - jellemzően apukám által megálmodott és anyukám által kivitelezett jelmezek voltak farsangkor. Némi kreatívitás ragadt rám, de mivel jellemzően idővel szűkében állok és azért a kézügyességem csak közelít anyuéhoz, ezért hol így, hol úgy oldjuk meg a farsangi jelmezeket. Sőt, van hogy még most is anyu segít be (ki) valamivel ;) Vásárolni kész jelmezt nem szoktunk, de egy-egy darabja lehet "előregyártott". Persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy az én gyerekeim nagyon "rendes" gyerekek, nincsenek extra, esetleg az éppen aktuális divat szerinti elképzeléseik, "főzzünk abból, ami van" alapon találjuk ki közösen minden évben az aktuális jelmezt. Az elmúlt évek legsikeresebb darabjai talán ezek voltak: kalózok, indián, seriff, maci.

 

 

És hát a kedvencem: az abszolút leg-leg :): megálmodtuk, minden részletében kitaláltuk (egy lépéses mattfeladványok a táblán!), megalkottuk és mindent megnyertünk vele: Sakk - stílszerűen. (Szandra, Veszprémimami)

 

  


Itt van megint a nyakunkon a farsang és itt van vele megint a stressz. Ahogy nő a gyerek, úgy nőnek az igények is. Már nem lehet megúszni a bolti nejlonos készjelmezzel. A béna mamik lemaradása egyre csak nő. És ilyenkor jön a görcs, a gyomorideg és a dac: idén akkor is megvarrom azt a hercegnő jelmezt, ha beledöglöm is! Megveszem az anyagot, bújom az internetet a praktikák és szabásminták után (amiket persze nem tudok olvasni, de ez mellékes, majd lesz valahogy), kigondolom, beütemezem, elkezdem… és a vége mindig ugyanaz: kudarc. Így minden évben marad szemlesütve, fejlehajtva a bolti nejlonos, vagy a gyerek reményvesztett kérlelése a “B” tervhez: “legyél inkább indián, kislányom!” (Lilla, Budapestimami) Az írás további részét megtaláljátok ITT. (Lilla, Budapestimami)


Ti hogyan készültök a farsangra? Osszátok meg velünk, lehetőleg képekkel. Köszönjük! Az Imami csapata

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Nem kérek sokat, csak hogy vigyázz rám! - Így vigyázz rám szilveszter éjjelén!

Tudom hihetetlen, hogy én ennyire félek tőle…, persze, mert te tudod, hogy nem bánt, látod, hogy szép és színes, és fel is készülsz rá, de én nem! Én minden felkészülés nélkül kapom ezeket a hangokat, amire nem úgy reagálok, mint egy ember, hanem szaladok… hogy hová? Nem tudom!
Szilveszteri kényeztetés: házi likőrök egyszerűen

Szilveszteri kényeztetés: házi likőrök egyszerűen

Az ünnepi időszak tökéletes alkalom arra, hogy különleges finomságokkal lepjük meg magunkat és szeretteinket. Mi lehetne jobb, mint egy saját készítésű likőr, ami egyszerre melengeti a szívet és csempész egy kis luxust a mindennapokba? Négy egyszerű, de ínycsiklandó receptet hoztunk, amelyek garantáltan feldobják a szilvesztert – akár egy vidám összejövetel, akár egy meghitt, kanapén töltött este a terv.
szilveszter

10 jó tanács az év utolsó napjára, avagy szilveszteri hagyományok, babonák

Az újévi szokások nem változtak az idők folyamán még mindig úgy tarják: ”amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is”.
Szilveszteri hagyományok, népszokások, babonák

Jó tanácsok az év utolsó napjára, avagy szilveszteri hagyományok, népszokások, babonák

Az év utolsó napjához és éjjeléhez, illetve január elsejéhez számos szilveszteri népszokás és babona társul. Ezek közül csemegéztünk és összeszedtünk neked 21 újévi hagyományt és hiedelmet – nehogy valamit elfelejts vagy valamiből kimaradj!
Ugrás az oldal tetejére