Ha anyaságom 6 éve alatt annyiszor kaptam volna 100 forintot, ahányszor számomra teljesen használhatatlan nevelési tanácsot kaptam, már meglenne elsőszülöttünk orvosi egyetemi tandíja.
A hordozás vörös posztója a kéretlen bölcsességeknek. Azért, hogy másnak is meglegyen a magabiztossága a hordozáshoz, előző cikkemben végignéztük, hány féle módon fejlesztheti a babát a hordozás. Most rápillantunk arra, hogy a felnőtt szempontjából milyen előnyei vannak a hordozásnak!
Vállalom a máglyára vetést, és kimondom: igen is előfordulhat, hogy valaki nem tud azonnal a felhőtlen, cukormázas, babaillatú rózsaszín felhős anyai/apai boldogságban úszni. Számtalan érzés kavarog az emberben, a legsimább, legideálisabb gyermekszületés után is. Ez a lelki káosz az anyai szervezetben zajló változások miatt nagyon felerősödhet.
A baba okozta boldogságot könnyen be tudja árnyékolni a hihetetlen fizikális igénybevétel, amit a szervezet terhesség utáni visszarendeződése jelent karöltve az éjszakázásokkal, az anyatej megteremtésével. De annak sincs könnyebb dolga, aki az utóbbiban nem részesül, és tápszerrel táplálja gyermekét. A számtalan és legtöbbször egyáltalán nem kért tanáccsal a környezetünk, csak méginkább megingatja az ösztönös szülői képességünkbe vetett hitet.
A negyedik trimeszter roppant megterhelő mind fizikálisan, mind lelkileg az édesanyákat. Majd ahogy picit lentebb kifejtem, az édesapáknak is. A hordozás teret ad az érzelmeink kibogozásához, és a velük való egyenkénti megküzdésnek. Már pusztán azzal, hogy nem kényszerítjük bele magunkat a teljesen természetellenes, és az evolúciós ösztöneink ellen való "Tedd le!" nyomásba, sok stresszforrástól megszabadulunk.
Számos félelmünk oldódik hordozás közben. Kezeket fel, de őszintén! Ki tudta megállni, hogy a babakocsiban békésen alvó pici orra alá dugdossa az ujját, hogy ellenőrizze a légzését? Kiszámolta valaki, hogy vajon mennyivel kevesebbet mutatna egy pörköltfőzés alatt a lépésszámláló, ha nem futkosnánk be a kiságyhoz ellenőrizni a kicsit.
Hordozás során saját testünkön érezzük a pici minden szusszanását, rezdülését. Szó szerint bőrünkön tapasztaljuk a légzését. Azonnal érezhető élményünk van róla, ha telepakolta a pelenkát. Rossz álomból riadás esetén másodpercnyi idő alatt ott vagyunk neki, mint biztonság. A hordozás a létező legjobb bébiőr.
Természetesen a szülést követő 6-10 hétben az édesanyának azért óvatosan kell hordoznia. A gyermekágyi időszakban hordozás korlátait és lehetőségét egy következő cikkben nézzük meg.
Azért egy röpke spoilerezést engedjetek meg: az édesapák a születés pillanatától hordozhatnak. És jó szívvel tudom is ajánlani számukra. A hordozás ugyanis nem csak a szülésélmény gyógyításában, vagy az anyai hormonok megzabolázásában játszhat áldásos szerepet. Hogy több hordozási tanácsadáson részt vett apukát idézzek: Ő - az édesanya - már 9 hónapig hordta, most én is akarom ezt!
Míg szülőanyaként a legelső magzatmozgásoktól tapasztaljuk a babánkkal való szimbiózist, addig az édesapák - vagy épp örökbefogadó szülők - számára ezt a fajta együtt létezést a hordozás tudja megadni.
Ha az édesapa hordoz, sokkal hamarabb éli meg a mindennapok valódiságában aktív társként gyermekét. Mert bizony nem gombnyomásra jönnek az apai érzések sem.
Az első büszkeségmámoros órákat felváltja az éjszakákat sem kímélő Activity a bömbölő babával. Aki amikor épp nem sír, evéssel, alvással és szagosabbnál szagosabb pelenkák gyártásával tölti a napjait. Nem mindig egyszerű kapcsolódni hozzá.
Az édesapáknak sem szükséges megvárni a totyogós, vagy még inkább az ovis, iskolás kort, hogy kedvenc tevékenységeikbe magukkal tudják vinni gyermekeiket. Ha épp nem a versenymotorozás, a falmászás vagy valami hasonló nem túl gyerekbarát dolog a fő kedvelt tevékenység, a babahordozó eszközök az első pillanatoktól társakká tehetik apát és gyermekét.
Ha már a szövetségeknél tartunk, ne felejtsük el azt sem, hogy a baba születésével egy új család is születik. Ez nem csak az elsőszülött gyermek esetén van így. Minden világra jött kis élet átalakítja maga körül a kapcsolatokat. Ha a jövevény másod vagy éppen harmadszülött, akkor a szülőknek önmagukon túl, nagyon komoly munkájuk lesz abban, hogy a testvérek hogyan befolyásolják egymás életét.
Én is hallottam arról, hogy valahol valaki mesélte valakinek, hogy az ismerőse egyszer látott már olyat, hogy a sokadíziglen rokonának gyerekei annyira jó testvérek, hogy sosem volt közöttük féltékenység. Ha épp nem mi vagyunk azok, akiről ez a városi legenda szól, akkor nagyon jó szolgálatot tehet a hordozás.
A kisebb gyermekünknek meg tudjuk adni a biztonságot és azt a testközelséget, amire szüksége van, miközben a nagyobbakkal foglalatoskodunk. A hordozásnak hála, a testvérek féltékenység helyett társként tudnak egymásra tekinteni.
Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy hordozott gyerekeknél a kistesó felkötése könnyen vezethet hurcinosztalgiához. Előfordulhat, hogy a testvérféltékenységet épp az váltja ki, hogy kit hordozunk. Hogy ilyenkor mitévők legyünk, azt végiggondoljuk majd egy későbbi, nagy gyerkőc hordozása cikkben.
Addig is, ha kérdésetek merült fel a hordozással kapcsolatban, keressetek bátran!
Szalainé Miklós Melinda
Hordozási tanácsadó
www.szalmikhordozas.hu
Facebook: SzalMik Hordozás
szalmikhordozas@gmail.com
Telefon: +36 30 323 0045
- Monorimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
